Találkozók

Találkozók:

Siófok 2005 06 24-25-26:

Költségek a 3 napra, 2 éjszakára: 5000FT szállásköltség, és 1100Ft a kaja-pia. Persze ehhez még az utazási költség hozzájön. Ugye nem is vészes. :)

TranSam:

Minél kevesebb nap volt hátra, annál jobban vártam már a találkozást. Viccelõdtem Anikóval az alvásról, de végül én nem tudtam aludni az utolsó éjszakán. Az utazás szinte eseménytelenül telt el, eltekintve egy sörszagú útitárstól, akinek már igen jó kedve volt. (Kicsit irigyeltem is a sörszag miatt. :lol )
Wyc és Tibi már vártak az állomáson, majd a szállásra mentünk, hogy átöltözhessek, és a cuccot is lerakjam. A képeknek, és a várakozásnak megfelelõen a ház nagyon tetszett, a kényelmes szobák külön fürdõszobákkal is rendelkeztek. Ezután elmentünk a strandra, ahol már sok ismerõs várt. Némi napozgatás és beszélgetés után visszatértünk a szálláshelyre, ahol nemsoká grillezéssel folytatódott a program. Közben Code-ék is befutottak. Már éppen elkezdtünk aggódni Akciékért, amikor végre befutottak. Hamster elhozta a nyereményemet, amely egy csodálatos trapézdobozos USA kiadású TR4 játék. Nagyon nagy ajándék ez nekem, több okból is. Rögtön megcsodáltam, majd megmutattam a többieknek is. A továbbiakban felváltva játszogattunk a gaabr és Hamster által hozott gépeken.
A reggeli készülõdés közben viccmeséléssel töltöttük az idõt. Lacek elmondta, hogy éjszaka Sonyxot többször is tettleg inzultálta a horkolás miatt, de én persze erre csak nem hagytam abba a horkolást. :lol :lol Reggeli után is tovább folytatódott a beszélgetés, majd hozzáláttunk az ebéd elkészítéséhez. A lányok megint remekeltek a pusztapörkölttel. Némi pihenést követõen ismét elmentünk a magyar tenger partjára, ahol a vízben jót labdáztunk. Bár a könnyû labda miatt a szél néha visszafújta ahhoz, aki elütötte. Kicsit elfáradva sétáltunk ki a partra. Ott tovább folytatódott a beszélgetés. Amikor úgy döntöttünk, hogy elég volt a strandolásból, Lajos elindult, hogy szóljon a két napozós lánynak is.
Estére újra a játéké volt a fõszerep, és volt egy kis idõrefutásos vetélkedõ is, amelyet Thak nyert meg, nagy fölénnyel. Ezután több pályát is megnéztünk, és próbáltuk megoldani a készítõk által kitalált feladatokat. OBig gaabrnak segített, ami elég mókásra sikerült, amikor a balra kanyarodó folyosónál menj balra!, és a jobbra kanyarodónál jobbra! utasításokkal irányította. Közben néhányan a Megasztár énekeseit látogatták meg a parton, és óriáskerekeztek is. Már elmúlt éjfél, amikor Akci hatalmas szendvics-toronnyal közelített a konyha felõl, majd jóízûen elfogyasztotta. Talán ez is okozhatta, hogy a horkolás miatti álmatlanságot elkerülve a nappaliban aludt, de úgy, hogy másnap dél körül alig lehetett felébreszteni. Egyesek szerint õ is tud ám horkolni! :-)
Reggeli után összepakoltunk, elbúcsúztunk a korábban indulóktól, majd újból lementünk a Balaton partjára. Eléggé felhõs volt az idõ, minthacsak érezné, hogy ez az utolsó napunk. Visszatérve még beszélgettünk az élményekrõl, majd mindenki elindult hazafelé. Wycék kivittek az állomásra, ahol már csak pár percem maradt a vonatig. Elbúcsúztam tõlük, majd legnagyobb meglepetésemre nemsoká Lacek is csatlakozott hozzám, ugyanis kiderült, hogy egy darabig együtt utazunk. Budapestig elég zsúfolt volt a vonat, de ezután egyedül utaztam a fülkében hazafelé.
Visszagondolva, megint új élményekkel gazdagodtam, nagyszerû emberekkel ismerkedtem meg, és nem utolsó sorban nyaraltam, pihentem pár napot az utóbbi idõk kemény tempója után.

2005.06.29.

Üdv: Transam

gaabr:

Pénteken reggel 6 órakor indultunk, így már 8-kor tudtunk találkozni Anikóval és Lajossal Pesten. A pesti oldalon eléggé döcögõsen haladtunk, de ahogy közeledtünk az M7-es felé, csodálatos módon gyorsult a tempó, ezen azért lepõdtünk meg, mert a híradások a város széttúrásáról és torlódásokról szóltak, de ezt mi nem tapasztaltuk meg szerencsére.

10 után értünk Siófokra mi négyen + a fazék. Szokásunkhoz híven megint nem jó irányból közelítettük meg a céltelepülést, de szerencsére az derengett a térképrõl (ami természetesen csak fejben volt meg), hogy a Mc'Donalds is jelölve van mint tájékozódási pont. Ezért a Meki láttán meg örültünk, hogy nincs veszve a buli. Egy gyors telefon Wycnek és már segítségünkre is siettek.

Már ott a parkolóban találkoztunk Wycel, Tibivel, Lacekkal és Sonyxal. Hamar elértünk utána a Tali helyszínére, ahol Thak már várt minket. Néhány szobacsere után elfoglalhattuk az állandó helyünket. Közösen indultunk el a Tescóba, ahol némi vásárlást ejtettünk meg.

Visszaérve a szállásra örömmel láttuk, hogy közben meg érkezett Évi és OBig. Sonyx és én kis ajándékot kaptunk OBigtól fejenként egy-egy szappant, ezt a kényes témát már régóta feszegettük. Én is hasonló ajándékkal leptem meg OBigot, de az én szappanom már ki volt fúrva és elláttam madzaggal, az esetleges baleset elkerülése végett.:-)

Délután lementünk közösen a Balcsihoz, ott fürdés, beszélgetés volt a program. Közben meg érkezett Samu is, kicsit féltem, hogy biztos-e a siófoki helyszínben, mert elõzõ este úgy búcsúztunk el a cseten: ”Akkor a holnapi viszont látásra Gyõrben!”:))

Visszaérkezve a szálláshoz, befutott Eszter és Code is.

Este grillsütés, sörözgetés, beszélgetés, elõkerültek a laptopok és belecsaptunk a TR-es témába is, közben befutott Hamster, Akci, Mpaul. Szerencsére Pali hozott usb-s billentyût, így könnyebb volt a játék a gépekkel. Közben galád módon, Lacek segítségével becserkésztük OBiggal Sonyxot, hogy leteszteljük üzem közben a madzagos szappant. OBig nyitotta az ajtót, szappan bedob, én meg kamerával a kezemben rögzítettem Sonyx reakcióját. Volt nevetés utána, Sonyx is vette a poént, mondta is, hogy nem kell kivágni a kényes részeket, de csak úgy becsületes a dolog, ha nem kerülnek fel a netre a pikáns felvételek! (Igaz a kitakarás közben nem egyszer kénytelen voltam rápillantani a szervre, de lányok nem kell semmi extrára gondoli!):))

A grill beizzítása során sikerült kissé leamortizálni a füvet a sütõ elõtt, a házi bácsi biztos nézett másnap, hogy, hogy a fenébe tudtuk kitaposni négyszög alakúra a füvet.

Hamsterrel némi töprengés után helyet találtunk a PS2-nek, így sikerült néhány menetet lenyomni azzal a géppel is.

Másnap reggeli, majd –a késõi kelés miatt- ebéd következett, ami nagyon finomra sikerült. Igaz néhányszor ránk kellett szólni, hogy együnk már végre, mert még elõtte néhányan el kezdtünk szerki TR-t játszani, az OBig által javasolt versenyben, amit Thak nyert meg, ez úton is nagy GRAT Neki! Közben meg érkezett Petunia is.

Dél után kimentünk a strandra, ott jó volt a labdázás, igaz a szél egy kicsit segített, vagy gátolt a dologban, de jól leizzadtunk, az a lényeg.

Sikerült csúszdáztunk, de sajna a testem aerodinamikája nem találta a helyes utat a teknõben, így nem igazán sikerült a megfelelõ eszeveszett tempót elérni és szinte csak kipottyantam a végén.

Este néhányan, elmentek a Megasztárosokat megnézni a nagystrandra. Mi, akik maradtunk szerki TR-t nyomtuk 1000L. Kipróbáltam, milyen játszani billentyûzetrõl, egész jól ment. Szerencsére, OBig már játszotta azt a pályát, így szóbeli végigjátszást csacsogott a fülembe. Ez igazán megtisztelõ érzés volt, szerintem még a képernyõt sem kellett volna néznem, mert minden olyan helyen is mondta az irányt, ahol pl. csak egy irányba kanyarodott a folyosó. (Hmm de az is lehet, hogy ennyire amatõrnek nézett…:satan:lol)

Évi és Andy teljesen elvarázsoltan és feldobódva érkeztek vissza a Megasztáros buliból: Torres Dani autógrammjával, közös fényképével.

Másnap reggeli után – ami elég késõre esett az elõzõ esti TR-ezésbõl kifolyólag- kimentünk a strandra még egy kicsit, de sajnos rövidre kellett fogni a fürdõzést, mert borús volt az idõ.

Utána már csak a búcsúzásé volt a szerep. A hazafelé útközben Anikótól és Lajostól elbúcsúztunk a „szokott” helyen, mi még ott Pesten beugrottunk gyereklátogatóba egy ismerõsünkhöz, este fél 9-kór érkeztünk haza.

Az itthoniak kérdezték, hogy milyen volt a találkozó, de nem igazán tudtam olyan felszabadultan és örömmel mondani, hogy „Jóóó!”, mint ahogy azt a lõdi Tali után éreztem. Ez leginkább annak volt köszönhetõ, hogy érezni lehetett ennek Talinak a légkörében, hogy valami „szakadás” történik impresszum szinten…

Köszönöm Wycnek a Tali megszervezését! :)

Nagyon örültem, hogy megint találkozhattam a csapattal és új arcokat ismerhettem meg!

gaabr 2005-07-11

OBig:

Mire leértünk, addigra a többiek elmentek már gondoskodni mindenkirõl, meglátogatva a Tesco nevû intézményt. No addig is, amíg visszajöttek, kipakoltunk, és csevegtünk a házigazdákkal. Meg is kínáltak minket jófajta Welcome piával, de sajnos még vezetnem kellett, így kihagytam. Persze késõbb, kis csere-bere alapon megtettük, amit meg kellett tennünk. No csak a jó kapcsolat érdekében persze. :-) Megtudtuk azt is, hogy a többiek is kihagyták, egy, egyetlen-egy embert kivéve. Nna vajon ki volt az? Hát persze hogy a Wyc lány. :-)
Megjöttek végre, tehát irány a Balcsi. Fürdés, duma, röhhögés……
Visszatérve a szállásra, nemsokááára mááár, megjött Akci, Hamster, és Pááál. :-) Nosza elõ a PS-t, és a laptopokat, amit Gaabr hozott. Ki Trezett, ki más játékokba kóstolt bele, de a többség csak a duma, a vicc, a poén mezejére lépve tette tönkre a rekeszizmait. Eközben meglátogattuk páran Sonyx-ot is a zuhanyzóban, bedobva neki az ajándékba kapott, madzagon lógó szappant. Nem! Nem mert lehajolni érte, inkább durva, és antiszociális magatartást tanúsítva, elküldött minket a ffrancbaaaaa. Majd megszakadtunk a röhhögéstõl. :-) Közben elindítottuk a vacsora készítés projektet. Gaabr, és a Lajos remekelt. Közben kiégetve a sütõ melletti füvet is. :-) Megkóstoltuk a Samu által felvezetett különlegességet is. Még, mint a videón is látszik, Thak-ot sem hagyta hidegen a dolog. Hiába, rossz hatással vagyunk a lányra. :-) Vacsi után, késõ éjszakáig indult újra a játék, és a röhhögés.
Másnap ott folytattuk, ahol abbahagytuk. Megtudtuk azt is, hogy éjjel, Lacek jól fejbe kólintotta Sonyx-ot, azt feltételezvén, hogy Õ horkol. A tettes, Samu közben vígan aludt. :-) Közben befutott az utolsó, dráága láncszemünk is, a messzi Orosházáról. :-)
A lányok-fiúk nekiálltak bográcsban pörköltet készíteni. Mindenki kivette a részét ebbõl. Ki a melóból, ki csak a kondérból. :-)
Nosza irány a Balcsi, mert hétágra sütött a nap. Sajnos, ezt sajnálom nagyon, páran nem tartottak velünk. Pedig talán jobb lett volna minden. :-) No már mindegy. Megcéloztuk páran a csúszdáááát. Mert hát a nélkül nem élet az élet. Nem lehet kihagyni ilyen poént. Tehát a csúszda ráánk vááárt. Elindultunk hááát. Ancsika, gaabr, OBig, és persze Pááál. Õrület volt a báál. :-) Nem írom le, a képek magukért beszélnek.
A vízben marrha jót labdáztunk. Ám ott is veszély volt Ancsika akkorákat, de akkorákat dobott a labdával, hogy mint mondta, majd kiesett a …a….ja-ja. :-) Én ettõl leterültem a vízbe. Szegény Lajos pedig a karját erõltette meg. Igen. Õ is nagyokat dobott. Náluk ez tán családi vonás. :-)
Andi, és Ancsi napozás közben külön utakra tévedt. Vagy 20 méterre eltávolodtak a biztonságot nyújtó, igaz, kicsit õrült társaságtól. Kis idõ múlva le is csapott rájuk, egy sármos öregúr, és bizony keményen udvarlásba kezdett. Ám nem sokáig. Lajos odarohant, és….és a lányok nagy bánatára véget vetett ennek: Lányok! Indulunk haza. Felkiáltással. :-)
Este, jó páran belevetették magukat az éjszakába, meglesve a Megasztárokat. Két oldalkocsi, két, életünk párja még tovább ment, meglesve Danit, letámadták, egy-egy autógrammért, és egy-egy közös fényképért. Vagy… valóban csak addig? Ki tudja ezt ma már. :-) Titok marad ez örökre. (de azért gondolkodj gaabr) :-)
Este ismét TR, és más gamék voltak a terítéken. Egy kis TR-es verseny is volt. Akci remekelt az egyiken, de a pálmát, és Sonyx vicckódexét Thak nyerte el.
Közben, képzeljétek el, a Tibi félrelépett. Nem is tudom Wycceske, ezt Te hogy tûröd. De sajna az igazság az, hogy Tibi csúnyán kificamította a lábát, de úgy, hogy másnap az ügyeletre kellett menniük. Hiába, nincs szerencséjük a csapattal. Lõdön még csak megfázott. A következõ talira, csak a végrendelet bemutatása után jöhet.
Ezen az estén is kibírtuk Sonyx favicceit, bár a Samu néha bizony kiakasztotta.
Sajnos, mint mindig, elkövetkezett az utolsó nap is. Fény derült arra, hogy az antihorkesz Akci is horkol, mint atom. :-) Még készítettünk pár közös fotót, majd elbúcsúztunk Petúniától. Irány a strand. Mostanra terveztünk be egy giga csúszdázást, de ez már nem jött össze sajnos. Könnyes búcsú, és lassan mindenki hazafelé vette az irányt.
Köszönjük Neked Wyc, és Tibi, ezt a nagyszerûen összehozott találkozót. Remélem, közben a Tibi lába is meggyógyult, és nem gátolja, hogy a következõre is eltipegjen. :-)
Sziasztok mindenki, a következõig. Sokan voltunk, remek volt. Legközelebb még-még sokabban, még-még remekebben. Úgy legyen. Uff. :-)

OBig

Wyc:

A tavalyi jól sikerült városlõdi találkozó után úgy éreztük, hogy elérkezett az ideje egy újabb talinak. Nyár lévén az ötlet kézenfekvõ volt: menjünk a Balatonra! Mivel jómagam siófoki vagyok, nem volt kérdéses, hogy melyik balatonparti várost válasszuk... :) Andy segítségével találtam egy jó kis helyet, ami minden célra megfelelt: családi házas környék, fõzési- és grillezési lehetõség, és egy szép nagy asztal, amit a mi nagy TR-családunk körbeülhet... :)

Elsõ nap
És eljött a várva-várt nap! Sonyxszal és Lacekkal már elõre megbeszéltem, hogy kimegyünk eléjük a Tibivel, hiszen õk busszal, illetve vonattal jöttek. Sonyx busza pár perccel elõbb jött, mint Lacek vonata, így elõször érte mentünk. Amikor megláttam, gondoltam magamban: ejnye, de vékonydongájú ez a gyerek, meg kellene kicsit erõsíteni! :))) Így aztán csomaggal a kezében kisebb gyalogtúrát rögtönöztem neki, melynek célja Lacek megtalálása volt. Miután kétszer körbejártuk az állomást, és hogy ne legyen unalmas, bejártuk a helyben fellelhetõ összes lépcsõt, meg is találtuk: az állomás elõtt várt már minket. Ekkor jött a telefon Gaabrtól, hogy megérkeztek, Õ, Andy, Ancsika és Lajos, így a Mekihez mentünk értük. Így visszaemlékezve tulajdonképpen olyan volt, mintha régóta és gyakran összejáró banda lennénk, olyan jó volt látni mindenkit... :)
A szálláshelyre érkezve egy kis meglepetés, jobban mondva Thak várt minket: kiderült, hogy õ is kiváncsi a városra, ezért egy megállóval tovább ment, majd gyalog tette meg az utat a szállásig. Akárhogy is számolom, csomaggal megpakolva súlyos kilométerek lehettek azok! :)))
A háziak nagyon kedvesen fogadtak bennünket, és házipálesszal kínáltak minket. Ki vezetésre hivatkozott, ki másra, de a pálesz csak nem akart fogyni, gondoltam, csak nem hagyhatom veszni a mundér becsületét! Belöktem egyet, csak a szokás kedvéért. Szerintem nem én voltam az egyetlen, OBig azonban "kifekütt", mikor az üres pohárra rákérdezve csak én jelentkeztem...
Mindenki körülnézett, hol is fogjuk eltölteni a hétvégét. Ancsika azonban sehol nem találta a grillt. Állt az udvaron, nézett körbe, és kérdezte, hol van. Szegény grillsütõ meg ott árválkodott mellette egy méterre...:)))
Úgy döntöttünk, hogy amíg nem jönnek a többiek, elugrunk a Tescoba kenyérért. Paradicsomválogatás közben azonban hívott OBig, hogy Évivel megérkeztek, merre is menjen. Bonyolult térképészeti kérdéseket tett fel, ami a szomszédos falu nevére vonatkozott, ámde én ekkorra már olyan izgalomban voltam (és a pálesz is biztos tompított valamennyit), hogy nem ezt, de a saját nevemet se tudtam volna megmondani...
Visszaérve tisztázódott a leosztás, hogy ki-kivel, és melyik szobában lesz. Miután mindenki elfoglalta a szobáját, elindultunk strandolni. Nekünk a Tibivel volt egy kis dolgunk még, így elõbb azt intéztük el. Már épp végeztünk, és indultunk volna a strandra, amikor TranSamtól befutott a hívás, hogy már közel van... Mivel épp úton voltunk a Tibivel, mondtam, hogy megyünk érte, csak mondja meg, mirõl ismerjük fel. De ha nem mondja, is rájövök, hogy õ az: a hatalmas hõségben TranSam öltönyösen-nyakkendõsen érkezett, persze nem jószántából...
Így már hárman mentünk a strandra, ahol halmozottan hülyítettük egymást. Hazaérve a fiúk leültek dumálni, míg mi, lányok, a vacsora-készítéssel kezdtünk el foglalatoskodni. Azt hiszem, ekkor történt, hogy Ancsika kávét akart fõzni, és ahogy bedugta a kávéfõzõt, a konnektor mintha villant volna egyet. Szegény nagyon megijedt, halálra vált arccal nézte, hogy ez mi volt, de kiderült, hogy csak a háta mögött villant egy vaku... :)))
Sajnos ekkor történt egy kis baleset. Code-dal beszéltem telefonon, hogy merre jár, kiderült, hogy talán már az utcában is vannak Eszterrel. Hogy el ne tévesszék a házat, elindultunk kifelé, és ekkor hallotuk, hogy egy autó jön, így siettünk volna ki a kapuhoz, de ekkor szegény Tibi lába lecsúszott a beton-járdáról, és - mint késõbb kiderült - elszakadtak a boka-ínszalagjai. A sebesülést hõsiesen tûrte, de sajnos így nem nagyon tudott még lépni sem. Szerencsére újabb gyalogtúrát már nem terveztem (de mint tudjuk, ember tervez...), így a továbbiakban folytattuk a vacsikészítést.
A grillezéshez férfisegítséget is kaptunk Lajos és Gaabr személyében, akik igazán profi módon sütögették a kolbászokat. Épp, hogy megvacsiztunk, befutott Hamster, Akci és MPaul. Megvacsiztak õk is, aztán elõkerültek a laptopok és játékok, valamint a StarWars harmadik, általam még nem látott része, így aztán mindenki kellemesen elfoglalhatta magát kedve és belátása szerint játékkal, beszélgetéssel. Sonyx is elfoglalta magát: fürödni indult. A fürdõben azonban nem várt, ámde szoros ismeretséget kötött egy repülõ szappannal. Szegény, nagyon megijedt, hogy habtestét szappan éri... :)))

Folytatása következik. :)

Wyc

A többi képet, bõvebb beszámolót, és videót, csak a találkozón jártak láthatják. Kérd a linket. :-)

Az oldalon közölt képek, a szöveges tartalom, illetve minden sajátkészítésû anyag, a © TR Editor.hu tulajdonát képezi. Azokat semmilyen formában nem lehet reprodukálni, másolni, terjeszteni, csak a szerkesztõség engedélyével.